Duna-Ipoly Nemzeti Park
A nemzeti park növényzete sokszínű és átmeneti jellegű. A Börzsöny az Alföld és a magasabb területek határán található, így sok növény elterjedési határa. A szirti páfrány, havasalji rózsa és a gímpáfrány ritkán fordul elő, a kosbor- és nősziromfajok gyakoriak. A Pilis érdekessége a medvehagyma, budai nyúlfarkfű és a magyarföldi husáng. Az Ipoly árterének rétjein él a réti iszalag. ASzentendrei-sziget aljnövényzetében előfordul a védett piros madársisak.
Állatvilága
Állatvilága igen gazdag és változatos.
A Középső Ipoly-völgyben él a bennszülött magyar tavaszi fésűs bagolylepke (Dioszeghyana schmidtii). A tiszta vizű folyókban, a parthoz közel tömegesen élnek a
A Dunakanyarban ritka csigafajok élnek, mint a bödöncsiga és a rajzos csiga.
Ritkább halfajok:
- a legértékesebb faj a petényi márna;
- főképp a Középső Ipoly-völgyben él a selymes durbincs;
- a Börzsöny tiszta vizű patakjaiban a sebes pisztráng;
A lassabban folyó vizekben sok a ritkább hal:
- magyar bucó
- német bucó
- halványfoltú küllő
- homoki küllő
- és minden csíkfaj, köztük a ritka balkáni csík
Ritkább kétéltűek (a vizek mentén):
- sárgahasú unka,
- levelibéka,
- foltos szalamandra (főleg a mélyebb tócsák környékén él; leginkább eső után merészkedik elő).
A hüllők közül:
- szintén a vizek mentén él a mocsári teknős;
- többnyire a patakokhoz közel a törékeny gyík.
Kiemelkedő jelentőségű madárfajok:
A Börzsöny erdeiben él a védett:
A mocsarakban és nádasokban költ:
A barlangok denevéreknek adnak otthont:
- kis patkósdenevér (Rhinolophus hipposideros),
- közönséges denevér.
A háborítatlan erdőkben hiúz, a vizek mentén vidra tűnik fel. Sok a kis termetű rovarevő:
közönséges
törpecickány
kis patkós denevér
böjti réce
kis fehérhátú fakopáncs
haris
maagyar bucó
vágó dubrincs
medvehagyma
gímpáfrány
magyaralföldi husáng